Napsütés, szél, és az íjam.
Pár észrevétel a Mission Ballistic-ről.
Ahhoz képest, hogy iker-csigás, nem tűnik zajosabbnak a Stingernél.
Viszont a stabilizátor könnyen meglazul.
Korábban nem hittem volna, hogy lehet ilyen sorozatokat lőni, amilyeneket sikerült. A szél ellenére képes voltam egy 5 cm átmérőjű körbe lőni az öt vesszőt egy-egy sorozat során még 20 m-ről is. Közelebbről természetesen nem nagy kunszt, de az irányzék beállításának folyamatában 5 m-nél kezdtem a lövéseket. Persze később, ahogy fáradtam, már nőtt a szórás, de a Stingerrel még hasonlót sem sikerült. Úgy tippelem, hogy alapvetően a kifutón múlott ez, de meg lehet győzni az ellenkezőjéről.
De ez a QAD kifutó azért zajosabb a whisker biscuit-nél. Naná!
Annak ellenére sikerült jókat lőni, hogy a vessző röptében szemmel láthatóan imbolygott. Korábban ez nem tűnt föl. Lehet, hogy merevebb vesszők kellenek ehhez az íjhoz?
Az irányzék beállításával is jól haladtam.
Ahogy a képen is látható, az irányzék házát két csavar rögzíti a nyélhez (nyakhoz? mihez is?). A múlt évben folyamatosan azzal kínlódtam, hogy mindig feljebb és feljebb kellett állítani az irányzékot, amit a nyakon függőlegesen elhelyezett mércés rész menti csúsztatásával próbálkoztam, azonban ettől igen furcsa állású lett maga az irányzék.
Idén tehát a két csavarral oldottam meg a magasság állítását, ugyanis a házon kb. 1/2 cm-ként találhatók további furatok, így van lehetőség a kísérletezésre. Mikor az irányzékot felraktam az íjra, mindent alapállásba állítottam rajta. Viszont kiderült, hogy ismét csak feljebb kell emelni az egészet, így egy fokozatosan a legmagasabb állásban rögzítettem. Finomhangolásra még mindig van lehetőség a hagyományos módon.
Szükséges volt még egy pici vízszintes igazítás is, de végül a 20 m-es tüske nagyjából jó helyre került. Most már csak egy szélcsendes alkalom kell a pontos beállításhoz, aztán jöhet a többi tüske.
Ellenben a kifutó beszabályozásán még kell egy kicsit dolgozni. Volt egy olyan érzésem, hogy kicsit késve csapódik le, ezért a szabályozó zsinórját kicsit hosszabbra vettem, de ezen is majd legközelebb dolgozok tovább.
Még egy fontos tanulsága a tegnapi lövöldözésnek: jól döntöttem, hogy szájgöböt is tetettem az íjra. Sokkal hamarabb megtalálható a segítségével a célzáshoz jó pozíció, ráadásul minden egyes alkalommal ugyanúgy lehet a segítségével célozni. Lassan minden adott, hogy a lövészet során ne csak a tevékenység okozzon örömöt, hanem sikerélményem is legyen.
Remélem, jövő hét végén az időjárás kegyes lesz, és engedi folytatni az irányzék beállítását.
Viszont a stabilizátor könnyen meglazul.
Korábban nem hittem volna, hogy lehet ilyen sorozatokat lőni, amilyeneket sikerült. A szél ellenére képes voltam egy 5 cm átmérőjű körbe lőni az öt vesszőt egy-egy sorozat során még 20 m-ről is. Közelebbről természetesen nem nagy kunszt, de az irányzék beállításának folyamatában 5 m-nél kezdtem a lövéseket. Persze később, ahogy fáradtam, már nőtt a szórás, de a Stingerrel még hasonlót sem sikerült. Úgy tippelem, hogy alapvetően a kifutón múlott ez, de meg lehet győzni az ellenkezőjéről.
De ez a QAD kifutó azért zajosabb a whisker biscuit-nél. Naná!
Annak ellenére sikerült jókat lőni, hogy a vessző röptében szemmel láthatóan imbolygott. Korábban ez nem tűnt föl. Lehet, hogy merevebb vesszők kellenek ehhez az íjhoz?
Az irányzék beállításával is jól haladtam.
Ahogy a képen is látható, az irányzék házát két csavar rögzíti a nyélhez (nyakhoz? mihez is?). A múlt évben folyamatosan azzal kínlódtam, hogy mindig feljebb és feljebb kellett állítani az irányzékot, amit a nyakon függőlegesen elhelyezett mércés rész menti csúsztatásával próbálkoztam, azonban ettől igen furcsa állású lett maga az irányzék.
Idén tehát a két csavarral oldottam meg a magasság állítását, ugyanis a házon kb. 1/2 cm-ként találhatók további furatok, így van lehetőség a kísérletezésre. Mikor az irányzékot felraktam az íjra, mindent alapállásba állítottam rajta. Viszont kiderült, hogy ismét csak feljebb kell emelni az egészet, így egy fokozatosan a legmagasabb állásban rögzítettem. Finomhangolásra még mindig van lehetőség a hagyományos módon.
Szükséges volt még egy pici vízszintes igazítás is, de végül a 20 m-es tüske nagyjából jó helyre került. Most már csak egy szélcsendes alkalom kell a pontos beállításhoz, aztán jöhet a többi tüske.
Ellenben a kifutó beszabályozásán még kell egy kicsit dolgozni. Volt egy olyan érzésem, hogy kicsit késve csapódik le, ezért a szabályozó zsinórját kicsit hosszabbra vettem, de ezen is majd legközelebb dolgozok tovább.
Még egy fontos tanulsága a tegnapi lövöldözésnek: jól döntöttem, hogy szájgöböt is tetettem az íjra. Sokkal hamarabb megtalálható a segítségével a célzáshoz jó pozíció, ráadásul minden egyes alkalommal ugyanúgy lehet a segítségével célozni. Lassan minden adott, hogy a lövészet során ne csak a tevékenység okozzon örömöt, hanem sikerélményem is legyen.
Remélem, jövő hét végén az időjárás kegyes lesz, és engedi folytatni az irányzék beállítását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése