2013. november 12., kedd

"Baleseteim"

Ez így egy kicsit becsapós talán, de tény, hogy bosszantóak voltak.

Kezdjük talán a megfelelő húzáshossz megtalálásával.
Először az kezdett zavarni, hogy a peep az irányzék külső peremét teljesen takarta.
Megoldási kísérlet 1: irányzék előrébb helyezése. Sajnos ez nem volt elég.
Megoldási kísérlet 2: húzáshossz növelése, hogy a peep közelebb kerüljön a szememhez. Jobb, csupán csak nem értem el semmilyen fix pontot a húzó kezemmel, annyira hátra került. Igazából így még kényelmes is volt tartani a kihúzott íjat, viszont a célzás teljesen esetleges volt.
Megoldási kísérlet 3: húzáshossz vissza, nagyobb átmérőjű peep alkalmazása. Ez bevált, bár talán a húzáshossz még mindig hosszabb picit a kelleténél. Ehhez egy szakértő szem kellene.

A korábban hivatkozott huntersfriend.com cikk alapján jelenlegi problémáim a következők:
Az oldalra kinyújtott karjaim által átfogott távolság alapján (174 cm ~ 68") a megadott számítással a húzáshosszom közelítőleg 27" - 27,5" közé esik. Az íj jelenleg 28"-ra van állítva. Sajnos az íjon a csigán az állításhoz angolszász méretezésű, kis átmérőjű (nem mértem le) torx imbuszkulcs kellene, amit még a korábbi szerszámvásárlásom helyén sem találni.
Így jelenleg az íj kihúzásakor a kezem még mindig jó hátra kerül, a hüvelykujjam hegye éppen eléri a nyakam, de nem túl biztos, hogy mindig ugyanott, aztán ha a szám sarkával érintem az ideget, és az orromat is hozzáérintem, akkor a peep túlságosan balra kerül, képtelenség egy vonalba hozni az irányzékkal.

Ezektől a problémáktól eltekintve, ha jobb passzban vagyok, akkor egész szép, szűk területre bírok sorozatokat lőni.

Következő lényeges körülmény: ha jobb passzban vagyok.
Ebből volt eddig a legtöbb problémám. Így sikerült egy vesszőt ellőni, ami végül nem került elő, valamint két másik esetben lerombolni vesszőket. Egyszer egy fal, egyszer egy diófa segítségével.
Korábban, mielőtt még elkezdtem gyakorolni, úgy gondoltam, hogy az íjászat milyen jó idegnyugtató sport. Be kell látnom, ez egy nagy tévedés volt. Ha egyébként kellően friss a figyelmem, nem rágódok valamin magamban, csak szimplán belefáradtam a heti rutinba, akkor tényleg segít. De ha máshol jár az eszem, akkor azonnal abba kell hagyni a lövészetet, amint észreveszem ezt magamon. És lehet, hogy éppen az edzésen történik olyasmi, ami kizökkent. Például azt veszem észre, hogy fizikailag kezdek fáradni. Onnantól már csak arra bírok figyelni, hogy mennyire fáj a vállam, vagy hirtelen nehezebb lett kihúzni, vagy megtartani a kihúzott íjat. Ilyenkor már a célzás biztosan elkapkodottabb lesz, ami egyre jobban felbosszant, és még több lesz a hiba. Abba kell hagyni! Másik eset: egy meggondolatlan megjegyzés valaki mástól, jelesül, hogy az íj idegén lévő gyári elsütő fül (D-loop, mi ennek a magyar neve?) megnyúlt, akár el is szakadhat. No innentől már csak arra bírtam figyelni, hogyan is viselkedik az a zsinórdarab. És igen, elszállt az a bizonyos vessző. Bosszantó. Azt a lövést meg sem kellett volna próbálni. A következő órát a vessző keresgélésével töltöttem, hiába.

Tanulság ezekből, hogy nem mindig az íjon múlik, hogyan lősz, és ráadásul az íj beszerzés nem egyszeri költség, hanem folyamatos. Pótolni az elszállt, tönkrement vesszőt, megfelelő peep-et beszerezni, a vesszőkről lekopó tollakat, az inzerttel együtt a vesszőfogóban maradt hegyeket, összetört nockokat pótolni, megfelelő tömegű stabilizátort beszerezni, jobb irányzék, jobb kifutó...

Legközelebb ez utóbbiakról, és a vesszőkről fogok írni.

Végül egy egyszerű, mégis addiktív játék honlapja:

http://www.ientoutdoorsunlimited.com/

Viszonylag egyszerű, de azért még nem túl zavaró grafika, gyakran nem életszerű jellemzők, de arra remek, hogy a 3D célok jellemzőit megtanuljuk, valamint, hogy eldöntsük, melyik rendszerű irányzék is a szimpatikusabb. Sajnos csak Windowson fut. :(
Egyszer majd talán erről is leírom a véleményemet részletesen. :)

Addig is jó gyakorlást!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése