Kezdjük talán a legszembetűnőbbel, a stabilizátorral.
A stabilizátornak többféle funkciója is lehetséges. Egyrészt segít az íj függőlegesen tartásában. Másrészt megakadályozza, hogy lövéskor az íj hátrafelé billenjen, ezáltal a vesszőt eltérítse. Végül rezgéscsillapítóként is funkcionál.
Tehát milyen egy jó stabilizátor?
Kellően súlyos. Vannak íjak, ahol a stabil függőleges tartáshoz nem szükséges stabilizátor.
Megfelelő hosszúságú. Annál a két íjnál, amihez eddig szerencsém volt, nem fordult elő, hogy inkább hátrafelé akart volna billenni, de a PSE Stinger esetében azért nem ártott egy kis rásegítés, hogy helyesen előre billenjen. Persze ehhez elégnek bizonyult egy rövid stabilizátor is.
Ne legyen túlzottan merev. A rezgések miatt. Hát, próbáltam egy puha gyári és egy merev stabilizátort, és nekem a merev jött be. A rezgések valahogy nem igazán tűntek zavarónak, illetve azzal sem éreztem többet, mint a rugalmassal.
Vannak persze egész bonyolult, több ágú stabilizátorok is, amiket céllövészetben használnak, de terepen azok inkább csak akadályoznak.
Azok a darabok, amelyeket a szettben adnak bizonyos íjakhoz, kissé sarkítva csupán arra jók, hogy a csuklópántnak legyen rögzítése.
Itt van például ez a darab a PSE-től:
Erre a legnagyobb jóindulattal sem lehet ráfogni, hogy súlyos volna. Igaz, van azért súlya, de az íj egyensúlyához nem igazán tesz hozzá semmit.
Ez egy másik fajta stabilizátor, aminek állítható a súlya, továbbá az is, hogy a súlypontja milyen távol legyen az íjtól. Viszont merev.
Egy harmadik, ami állítható is, és rugalmas elemeket is tartalmaz:
Ez többféle hosszúságban készül.
És végül egy egészen egyedi darab a Mathewstól.
A megfelelő stabilizátort igazából próbálgatással lehet kiválasztani.
A stabilizátor mindenképpen növeli az íj súlyát, tehát egy könnyű íj is egész nehéznek tűnhet tőle, vagyis határozottan igényli a megfelelő erőnlétet, a vállizmok megfelelő erejét.
Következő darab a csuklópánt.
Funkciója egyértelmű. Meggátolja, hogy lövéskor az íj kiessen a tartó kézből. Persze tapasztalatom szerint nem igazán kényelmes segédeszköz, és nekem valójában nem is volt eddig szükségem rá, így az új íjamhoz nem vettem ilyet.
Az íj kiejtése akkor lehetséges, ha a tartó kéz ujjai teljesen nyitva vannak lövés közben, még lazán sem markolnak rá a markolatra. Ilyen esetben hasznos lehet a csuklópánt.
Létezik a pántoknak olyan verziója is, amikor a tartó kéz hüvelyk és középső ujjára hurkolnak rá egyet. Hát, van aki arra esküszik.
Rezgéscsillapítók.
Ezekről nem fogok képet feltenni, annyiféle létezik belőlük. Bizonyos fokig hasznosak. Nem biztos, hogy érzésre észrevehető, ha ilyenekkel szereljük fel az íjat, de a lövési zajt mindenképpen csökkenti. Ennek igazából vadászaton lehet jelentősége.
Tár.
Az ilyen tárak igazából vadászoknak hasznosak. Az íjra kell rögzíteni, így:
Ezzel elérhető, hogy a nyílvesszők biztonságosan szállíthatók, nem zörögnek, és nincs miattuk plusz egy csomag, vagyis helykihasználás szempontjából is ideális. Hátránya a korlátozott kapacitás, viszont vadászaton biztosan nem lő el senki túl sok vesszőt. További hátránya a súlya, ami az íj egyensúlyát kissé megbonthatja, de ez egy jó stabilizátorral orvosolható.
Szájgöb.
Erre jó:
Segít a horgonypont gyors megtalálásában. Persze csak akkor, ha jó helyre van rögzítve.
Azt hiszem, végére is értem azoknak a felszereléseknek, amik valamilyen fizikai kapcsolatban állnak az íjjal.
Legközelebb az egyéb felszerelésekkel folytatom, amik vagy tárolási, vagy védelmi funkciót látnak el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése