2014. január 25., szombat

Az íjhoz szükséges felszerelések 4.

Tehát el is jutottunk az irányzékig.

Korábban már érintettem ezt a témát, de most megpróbálom picit jobban körüljárni.

Miért is van szükség irányzékra? Miért? Szükség van irányzékra? Figyelembe véve, hogy a tradicionális íjakon szinte értelmezhetetlen az irányzék, mint eszköz, jogosan merülnek fel az előző kérdések.

Igen, lehet lőni irányzék nélkül is. Gondolom, jó sok gyakorlással meg lehet tanulni célozni nélküle. Ettől függetlenül mégis egy hasznos eszköz, ami legalább annyi bosszúságot is tud okozni, mint később örömöt.

Mit is értek ez alatt? Saját tapasztalataim szerint rendkívül bosszantó, amikor istennek sem akar összejönni a helyes beállítás. Amikor jó sok lövés után sem vagy képes kétszer ugyanoda lőni. Ilyenkor aztán elkezded keresni, mi is okozza a hibát, mert az lehetetlen, hogy csak az irányzék, aminek a használata egyébként annyira kézenfekvő, annyira egyszerű. Tudomásul kell venni, hogy a nyílvessző röptére sok minden hat. Kezdve azzal, hogy a kifutó, és a nocking-point helyesen vannak-e beállítva. Aztán a kifutó milyen módon vezeti a vesszőt? Az íj csigáinak időzítése pontos-e? Az íj középrészének a tengelyével párhuzamos-e az ideg? Milyen az oldási technikád? Bármelyikben lehet hiba, akár egyszerre mindegyikben is. De a hibák keresését és javítását irányzék nélkül biztosan nem kezdenéd el.

Az egyszerűség kedvéért induljunk most ki abból az ideális állapotból, hogy az íj tökéletesen beszabályozott, a lövési technikád is helyes, és már csak az irányzékon múlik a pontos lövés.

Mi is az irányzék? Alap esetben egy bármilyen olyan valami, ami mankó lehet abban, hogy pontosabban tudj célozni. Mivel a nyílvessző vége az idegen nem a szem magasságában van, továbbá a röppályája sem egyenes, hanem fokozatosan süllyedő, ezért csupán érzésre rendkívül nehéz pontosan célozni, hiszen a vesszőt az oldást megelőzően felülről látjuk, és éppen ebből a felülnézetből adódik, hogy oldalirányban viszonylag jól becsülhető, hová száll majd a vessző. A cél távolságától függően viszont a vessző célba érkezésének magassága már esetlegesebb. Tradicionális íjakon sokan az íj valamelyik részével céloznak, például a markolat és a karok találkozási pontjával, vagy akár egy jellegzetes folttal az adott íjon. De mennyivel egyszerűbb egy állítható irányzékkal?

Az irányzék persze önmagában nem tökéletes megoldás, szükség van még az íjon egy további eszközre, ami biztosítja, hogy az irányzékon mindig ugyanúgy nézzünk keresztül. Ez az eszköz a peep. De erről picit később.

Tehát, hogy is néz ki egy irányzék? Régebben, egyszerűen egy fémlappal az íj síkjára merőlegesen rögzített, színes hegyű rézkúpok voltak, amiknek a magassága a fémlapon egyszerűen állítható volt.


Sajnos jobb képet nem találtam hirtelen, de a lényeg talán itt is látszik. A színes hegyek éppen takarásban vannak. Jelenleg a legelterjedtebb irányzékok is hasonló elven épülnek fel, bár a formai megvalósítás már lényegesen eltér ettől. Íme egy AXT Pursuit irányzékon bemutatva:





Tehát itt is megvannak a korábbi réz kúpok megfelelői, de lényegesen karcsúbb kivitelben, a hegyük még mindig színes, de már nem festett, hanem egy színes nylon szál vége látszik. Hátulról nézve szintén jól megfigyelhető a tüskék rögzítésére szolgáló fémlapnak megfelelő idom.

Ami más: például az említett nylon szál, a színes damil, aminek fő funkciója, hogy minél több fényt gyűjtsön össze és vezesse a célzó tüske hegyéhez, hogy rosszabb látási viszonyok közt is látható legyen a tüske csúcsa. Minél hosszabb ez a nylon szál, annál több fényt bír összegyűjteni. Elérkezhet persze a napnak az a szakasza, amikor önmagában kevés volna bármilyen hosszúságú damil, és egy fényforrás szükséges a tüskék hegyeinek láthatóvá tételére. A hagyományos irányzékoknál egy illuminátorral világították meg a tüskéket. Jelenleg nem a tüskéket közvetlenül, hanem ezeket a nylon szálakat világítják meg, ami lehetővé teszi, hogy a fényforrás rejtve maradjon. A fényforrás/illuminátor elhelyezése az irányzékon többféle is lehet. Vagy valahol a tüskéket is magában foglaló házban, vagy akár az irányzék rögzítési pontjához közel, ilyenkor van szükség a képen is látható damil-elvezetésre.

Más még az egész szerkezet rögzítése is. Sőt, az egész szerkezet váza is. A mai irányzékok esetében a tüskéket magában foglaló ház önmagában is állítható függőlegesen és vízszintesen is, míg a tüskék függőlegesen a házon belül. És természetesen a tüskéket védi a ház. De ennek a kör alakú védőpalástnak a célzásban is van szerepe a peeppel együtt.

Az irányzékban lehet egy, vagy több tüske. Egy tüske esetén persze meg kell tanulni, hogy a különböző céltávolságok esetén mennyivel kell a tüske hegyének a célponttól lejjebb, vagy feljebb lennie. Több tüske esetén viszont lehetőség van a tüskéket különböző céltávolságokhoz beállítani.

A tüskék lehetnek vízszintesen rögzítve, ahogy a fenti képeken is látszik, de lehetnek függőlegesen is,  ahogy jelenlegi irányzékomban.


A képen egy függőleges tüske-elrendezésű, de régebbi modell, egy Torphy Ridge Matrix látható.

Az irányzékok egy részén vízmérték is van, ami segít az íjat függőlegesen tartani célzáskor.

A különböző irányzékok szabályozása is többféle lehet. Az egyszerűbbekhez valamilyen csavarhúzó, vagy imbuszkulcs szükséges, a drágábbaknál már kézzel is könnyen kezelhető csavarokkal oldják ezt meg, illetve létezik olyan rendszer is, ami azt ígéri, hogy a két legfelül lévő tüske beállításával a többi is automatikusan a helyére kerül.

2013.11.16-i bejegyzésemben már írtam a kétféle tüskeelrendezés jellemzőiről, most nem ismétlem meg. :)

Léteznek más, optikai elemeket is tartalmazó felépítésű irányzékok is, de azok messze nem ilyen elterjedtek.

És el is jutottunk a peephez, ami alapvetően egy lyuk az íj idegében, amin keresztül látszik az irányzék.


A képen egy Allen automata peep látható. Automata, mert egy gumipertli segítségével mindig a helyes állásban van célzáskor, nem fordul el. A képről már a peep használatának a módja is sejthető.


Persze, ezeknél a Fletcher peepeknél jobban látszik a lényeg, vagyis a lyuk az idegen. :)

A peep lyukának célszerű olyan átmérőjűnek lenni, hogy célzáskor azon belül éppen látsszon az irányzék külső körpalástja. Vajon szükséges kifejtenem, miért? Rengeteg magyarázó video érhető el erről a témáról a neten.

A maradék további felszerelésekről legközelebb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése